Alkoholista, aktivista, hajléktalan, író és tapasztalati szakértő – ez állna Balog Gyula névjegykártyáján, ha lenne neki olyan. A Fedél Nélkül című újság árusításából és alkalmi munkákból él, önkéntese A Város Mindenkié érdekvédelmi csoportnak. Tavaly ősszel, ha csak rövid ideig is, de "hajléktalanügyi tapasztalati szakértőként" mutatta be a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Hat hónapot húzott le a hivatalban. 52 éves, 17 éve hajléktalan.
Átmeneti szállás Újpalotán. Itt él Gyula a harmadikon. Öt szint, szintenként tíz lakás, a csúcs 13,5m2-es, olyan a családosoknak jár. A vécé emeletenként közös, a zuhanyzó is, a konyha is.
8,76 m2-es a lakása, egyetlen szoba, Gyula maga mérte le azután, hogy pár hónapja véletlenül fölgyújtotta otthonát. A háttérben poloskák nyomai - öngyújtóval öli a vérszívót - mondja.
Heti harminc órában aktivista munkát végez. Tüntetést, közösségi programot szervez, petíciót fogalmaz. Kell ez neki, táplálja az egóját.
Újpalotán bérel szobát egy szállón. Rokkantnyugdíja havi huszonhétezer forint, ebből huszonnégyezret elvisz a szobadíj.
Baráti látogatás Sherwoodban, egy hajléktalan telepen a külvárosban. Jómaga is élt hasonló körülmények között évekkel ezelőtt.
Ebéd egy Király utcai kifőzdében. Gyula minden nap itt eszik, és mindig ugyanazt: kis adag húsleves, kis adag spenót, egész rántott borda – ez a Popeye menü.
Tagja az Élő Könyvtárnak, ami éppúgy működik,mint egy rendes könyvtár, csupán egy különbség van: az Élő Könyvtárban a Könyvek élő személyek, és a Könyv és olvasója között személyes párbeszéd kezdődik.
Gyula asztala a Menhely Alapítványnál. Aki hajléktalan, intézheti itt a papírügyeit, kérhet segélyt,új személyit,melegedhet,tisztálkodhat. Itt veszi fel és szignálja az aznapi FN példányait eladásra.
A kaján kívül napi három doboz cigire kell még a pénz. „Ezerhétszáztíz forint. Ennyibe kerül három pakli. Haza nem megyek, míg össze nem hozok ennyit.”
Alkoholista, aktivista, hajléktalan, író és tapasztalati szakértő – ez állna Balog Gyula névjegykártyáján, ha lenne neki olyan. A Fedél Nélkül című újság árusításából és alkalmi munkákból él, önkéntese A Város Mindenkié érdekvédelmi csoportnak. Tavaly ősszel, ha csak rövid ideig is, de "hajléktalanügyi tapasztalati szakértőként" mutatta be a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Hat hónapot húzott le a hivatalban. 52 éves, 17 éve hajléktalan.
Átmeneti szállás Újpalotán. Itt él Gyula a harmadikon. Öt szint, szintenként tíz lakás, a csúcs 13,5m2-es, olyan a családosoknak jár. A vécé emeletenként közös, a zuhanyzó is, a konyha is.
8,76 m2-es a lakása, egyetlen szoba, Gyula maga mérte le azután, hogy pár hónapja véletlenül fölgyújtotta otthonát. A háttérben poloskák nyomai - öngyújtóval öli a vérszívót - mondja.
Heti harminc órában aktivista munkát végez. Tüntetést, közösségi programot szervez, petíciót fogalmaz. Kell ez neki, táplálja az egóját.
Újpalotán bérel szobát egy szállón. Rokkantnyugdíja havi huszonhétezer forint, ebből huszonnégyezret elvisz a szobadíj.
Baráti látogatás Sherwoodban, egy hajléktalan telepen a külvárosban. Jómaga is élt hasonló körülmények között évekkel ezelőtt.
Ebéd egy Király utcai kifőzdében. Gyula minden nap itt eszik, és mindig ugyanazt: kis adag húsleves, kis adag spenót, egész rántott borda – ez a Popeye menü.
Tagja az Élő Könyvtárnak, ami éppúgy működik,mint egy rendes könyvtár, csupán egy különbség van: az Élő Könyvtárban a Könyvek élő személyek, és a Könyv és olvasója között személyes párbeszéd kezdődik.
Gyula asztala a Menhely Alapítványnál. Aki hajléktalan, intézheti itt a papírügyeit, kérhet segélyt,új személyit,melegedhet,tisztálkodhat. Itt veszi fel és szignálja az aznapi FN példányait eladásra.
A kaján kívül napi három doboz cigire kell még a pénz. „Ezerhétszáztíz forint. Ennyibe kerül három pakli. Haza nem megyek, míg össze nem hozok ennyit.”